A "TEGETTHOFF" SARKVIDÉKI ÚTJA



Pár évvel ezelőtt a National Geographic TV csatornán többször bemutattak egy osztrák-filmet, mely arról szólt, hogyan készítettek el nagy költséggel, részben eredeti helyszíneken egy dokumentum jellegű játékfilmet a "Tegetthoff" expedíciójáról. A werkfilm tanúsága szerint nagy pontossággal követték az eredeti eseményeket, de nem sok szó esett arról, hogy az expedíció résztvevői közül jó néhányan az osztrák-magyar haditengerészet állományából kerültek ki, arról pedig egy szó sem, hogy az emberek egészségi állapotának megőrzésében kiemelkedő szerepet játszó hajóorvost, Dr. Kepes Gyulának hívták.

Nem sokkal később a magyar TV-ben láttam egy kisfilmet, mely Kepes András, az ismert TV-és személyiség, Dr. Kepes Gyula leszármazottja, közreműködésével készült, és ugyanerről az expedícióról szólt. A mára már elfeledett események és az azokban nem kis szerepet játszó magyar hajóorvos emlékének felidézését célzó filmriport igen jól sikerült. Volt azonban egy jellemző vonása, hogy amennyire az osztrák filmből kimaradtak a fentebb említett dolgok, ebben olyannyira túlzott hangsúlyt kapott a magyar részvétel. Ez utóbbi teljesen érthető, mivel a hosszú ideig elfeledett, vagy csak a szakemberekből és laikus érdeklődőkből (mint jómagam) álló nagyon szűk körű csoport által ismert történet méltán keltheti fel nemzeti büszkeségünket.

A MATE honlapját nézegetve eszembe jutott, hogy több helyen is olvastam az osztrák-magyar haditengerészet néhány földrajzi felfedező vállalkozásáról, többek között a "Tegetthoff" expedíciójáról. Elgondoltam milyen jó lenne ha legalább mi, volt tengerészek és a szakma iránti érdeklődök megismernék ezeket a történeteket. Nem sokkal később Gáspár Gyula barátommal, a MATE elnökhelyettesével hasonló témákról beszélgettem, és tőle kaptam azt a lökést, ami arra indított, hogy írjak az expedícióról. Először úgy gondoltam, hogy lerövidítve, saját szavaimmal és a forrásmunka feltüntetésével írom meg, de rájöttem, nem versenyezhetek az eredeti szöveg összeállítójával, Dr. Gáspár Ferenc sorhajóorvos nyelvezetével. Így hát úgy döntöttem, szóról-szóra kimásolom az eredeti helyesírással és a korra jellemző germanizmusoktól hemzsegő fogalmazással íródott, vonatkozó részt.


Budapest, 2005. szeptember 24.

V. A.




Magyar földrajzi elnevezések a Ferenc József-földön



A Ferenc József-föld felfedezésétől - 1873.08.30. - az Osztrák-Magyar Monarchia külbirtoka lett. Felbomlásakor az I. Világháború utáni Trianoni békeszerződés szövegéből egyszerűen kifelejtették, így későbbi jogállásáról sem döntöttek, mivel a győztes hatalmak és az utódállamok a "koncon" történő osztozkodáskor egymással is szemben kerültek. Végül mint magára hagyott területre az 1920-as években Szovjet-Oroszország tette rá kezét, azóta a Szovjetunió ill. jogutódja Oroszország elbirtokolta.

Felfedezésekor csillagászatilag is megtörtént földrajzi feltérképezése, így teljes szigetvilágát bejárták és mint új külbirtokot földrajzilag el is nevezték. Magyar nevek:

Földrajzi név Elnevezve
Hungária-öböl (Magyarországról)
Budapest-fok (magyar fővárosról)
Zichy-föld (gróf Zichy Ödön a vállalkozás egyik főtámogatójáról)
Deák-sziget (Deák Ferenc élő államférfiról)
Vámbéry-szigetcsoport (Vámbéry Ármin földrajzi felfedezőről)


MATE