K.u.K. 68-as baka "szárazföldi patkány" (Landratte) a fedélzeten.

Apám

Az őrség tagjaként váltásban

A témára azért figyeltem fel, mert édesapám egy téli estén - 1933-ban - baráti beszélgetésen mondta el, hogy 1917-ben a hadifoglyok őrzésére frontkatonákat vezényeltek, mert a népfelkelőkből és rokkant katonákból álló őrséggel a hadifoglyok renitenskedni kezdtek, és néha fel is lökdösték őket. Ezért, mint frontkatona került ő is a hadifogolyőrzők közé.

Egy alkalommal azt a feladatot kapták, hogy Sankt Pöltenből a Cattarói öböl erődítési munkáihoz orosz hadifoglyokat kísérjenek, illetve szállítsanak. A hadifoglyokat Fiumében hajózták be, és nyílt tengeren kereskedelmi hajóval szállították Cattaróba. A hadifoglyok közül többen megtagadták a behajózást attól tartva, hogy a szállító gőzöst az ellenséges hajók elsüllyesztik. A szállítógőzös tengerészei megnyugtatták őket, hogy az Osztrák - Magyar Monarchia Haditengerészetének védelme alatt hajóznak a célkikötőig, és ezért nem kell tartaniuk az elsüllyesztéstől. Ennek ellenére is néhány hadifoglyot erőszakkal hordágyon kellett behajózni.

A szállítógőzös a hadifoglyokkal Fiuméből este sötétedéskor indult el. Édesapám a nyílt tengeren, mint az őrszemélyzet tagja, a fedélzeten cigarettára gyújtott. Nemsokára egy gyorsnaszád állt a hajó mellé és a parancsnoka felszólt a fedélzetre: "Wer raucht am Deck?" (Ki dohányzik a fedélzeten?). Édesapám alakias katona volt és így válaszolt: "Gefreiter Johann Kosik, Infanterie Regiment No.68." (Jelentem, Kosik János őrvezető a 68-as gyalogezredtől!)" Meglepetésére ezt követően a parancsnok már magyarul kérdezte: "Ugye fiam, maga alföldi?" Az vagyok, a Jász - Kunságból, volt a válasz. A fedélzeten éjjel nem szabad dohányozni - világosította fel a parancsnok - mert ha megszívja a cigarettáját az a nyílt tengeren, bizonyos távolságból kocsikerék nagyságúnak látszik. A parancsnok ezek után jó éjszakát kívánt és gyorsnaszádjával folytatta az őrjáratot.

Egy ilyen apró eset tanúsága alapján elgondolkodtató, hogy az egykori Osztrák - Magyar Haditengerészet milyen jól szervezett volt és milyen magas színtű harckészültségben állt, mert még egy cigaretta rágyújtást is észrevett a tengeren. Ez egyben eklatáns példája annak, hogyan vigyázták a tengert ezen kiváló haditengerészeink.

Dr. Kosik András (1927) tart. hadnagy

Honvéd Hagyományőrző Egyesület